A szervezetek működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy tagjaik elkötelezettek legyenek a közösségért végzett szolgálat iránt, tudományos kiválóságuk pedig biztosítsa a szervezet hitelességét. Fontos hangsúlyozni, hogy a tagok a korlátozott tagsági időszak (jellemzően öt év) alatt vállalják, hogy kutatói, oktatói és magánéleti feladataik mellett társadalmi munkában, önálló motiváció által vezérelve tevékenykednek a korosztályuk képviseletéért. A szervezetek hatékonyságát, láthatóságát és eredményességét nagyban növeli, ha működésükhöz megfelelő anyagi támogatás is társul (a szenior akadémiától, esetleg a kormányzattól vagy magánalapítványoktól), illetve az is, ha tevékenységüket hivatásos adminisztratív személyzet is segíti. Kiváló példa az MTA korábbi és jelenlegi vezetése, mely az FKA-t anyagi és adminisztratív szempontból is támogatja, ugyanakkor biztosítja a szervezet tagválasztási folyamatának és működésének autonómiáját.

A fiatal kutatók helyzetének részletes felmérése idő-, forrás- és energiaigényes, ugyanakkor általuk objektíven azonosíthatók a legfontosabb problémák, és adatokkal támaszthatók alá a tudománypolitikai javaslatok a döntéshozók számára. Az FKA tagjai két felmérést is végeztek (URL3; Alpár et al., 2019; Németh et al., 2022), amelyek alapján számos releváns általános és konkrét visszajelzést adtak a hazai tudományos pályázatok kiírói és döntéshozói felé (pl. Alpár et al., 2020; Dékány et al., 2020; Gselmann–Solymosi, 2021). Ennek eredményeként elmondható, hogy mostanra minden hazai ösztöndíj és pályázat korhatárának meghatározásában figyelembe veszik a gyermekgondozási céllal igénybe vett távollétet. A nők, a kisgyermekesek, a támogató intézményi közeg nélküli és hátrányos helyzetű tehetséges kutatók pályán tartása kiemelkedően fontos a hazai tudomány szempontjából is. Ebben nyújthat segítséget az FKA Bolyai és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal NKFIH_PD Mentorprogramja is (URL4).

Szintén fontos feladatuk a nemzeti fiatal akadémiáknak, hogy a nyílt tudománnyal, az átrendeződő digitális publikációs trendekkel, az Európában zajló kutatásértékelési reformmal (URL5) kapcsolatban folyamatosan tájékoztassák a hazai fiatal kutatói közösséget. Az európai és a világszerte aktív fiatal akadémiák éves találkozókon egyeztetnek, és cserélik ki egymással a jó gyakorlatokat, valamint közös célok mentén működnek együtt egymással és más hasonló szervezetekkel.

A hazai és nemzetközi tudománypolitikai döntési folyamatok mellett az is fontos, hogy a fiatalabb generációk is bekapcsolódjanak a tudománypolitikai szaktanácsadásba. Ennek jegyében alapította meg tizennégy nemzeti fiatal akadémia (köztük az FKA), a GYA és a YAE a Fiatal Akadémiák Nemzetközi Tudománypolitikai Tanácsadó Testületét (Young Academies Scientific Advice Structure, YASAS), amely 2022 májusától immár hivatalosan is részévé vált az Európai Bizottság szakpolitikai tanácsadó mechanizmusának, a SAPEA-nak (Science Advice for Policy by European Academies). Utóbbi kapcsán felmerülhet, hogy vajon miért lenne szerepe a tanácsadók életkorának abban, hogy a politikai döntéshozók számára a szakirodalomban rendelkezésre álló tudományos adatok alapján milyen szakmai ajánlásokat fogalmaz meg egy tudományos testület. Noha a rendelkezésre álló adatokra valóban nincs hatása a tanácsadók korának, minden közösség és döntési folyamat szempontjából fontos a teljes kutatói közösség képviselete. Eltérő hátterű, élettapasztalatú és élethelyzetben lévő kutatók más és más nézőpontot és megfontolandó javaslatokat hozhatnak be a komplex elemzési folyamatba. Minden egyén rendelkezik elfogultságokkal, és ezek a tudattalan előítéletek a legtöbb esetben előttük is rejtve maradnak. A döntési folyamatokból az elfogultság akkor iktatható ki a leghatékonyabban, ha az azokat létrehozó közeg változatos és sokféle (URL6). Ugyanilyen megfontolásokból, illetve az intézmények hosszabb távú stratégiai érdekeinek megfontolása miatt is fontos, hogy intézményi szinten is jelentősebb mértékben vonják be a fiatalabb generációkat az infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel kapcsolatos döntési folyamatokba.

A kiváló fiatal kutatókból álló multidiszciplináris közösség és a hozzá kapcsolódó hálózat ugyanakkor rendkívül értékes lehet a kutató számára szakmai téren is. A hasonló gondolkodású szakemberekkel végzett közös munka is inspiráló. Számos dolgot tanulhat a kutató eközben önmagáról, környezetéről, és ezzel a munkával fejlesztheti különböző nem szakmai készségeit is (például a kommunikációs, szervezési, tárgyalási, mentorálási, csapatmunkára vagy vezetésre való képességeit). A fiatal akadémiák tehát a tudománypolitikai utánpótlás nevelésének is fontos színterei lehetnek. Ennek megfelelően biztatjuk a fiatal kutatókat, hogy kísérjék figyelemmel a nemzetközi fiatal kutatókat képviselő szervezetek tevékenységét, és kapcsolódjanak is be a munkájukba.